A gyermekek fejlődésével foglalkozó pszichológusok régóta vizsgálják, hogyan alakul ki a kicsikben a valóságérzékelés. Egy 2014-ben a Cognitive Science folyóiratban megjelent tanulmány arra világított rá, hogy a vallásos közegben nevelkedő gyermekek nehezebben különítik el a valós és a kitalált történeteket, illetve szereplőket, mint szekuláris környezetben élő társaik.
A hit és a valóságérzékelés összefüggései
A kutatások szerint a gyermekek természetüknél fogva hajlamosak megbízni a felnőttek által közvetített információkban, ami túlélési szempontból adaptív folyamat. Ugyanakkor a 2015-ös Corriveau, Chen és Harris által végzett vizsgálat kimutatta, hogy a vallásos iskolákba járó 5-6 éves gyermekek hajlamosabbak voltak a vallási és a fantasztikus történetek szereplőit is valóságosnak ítélni. A szakértők szerint ez a jelenség azzal magyarázható, hogy ha egy gyermek azt tanulja, hogy léteznek láthatatlan, természetfeletti erők, az gyengítheti a határt az ellenőrizhető tények és a tekintélyalapú állítások között.
A kritikus gondolkodás fejlesztése
A kutatók hangsúlyozzák, hogy a kérdés nem az értelemről, hanem az ismeretelméleti megközelítésről szól. A javaslatok szerint a szülők és pedagógusok számára fontos lehet az érdeklődésen alapuló válaszadás, a „nem tudom” őszinte vállalása, valamint a kritikus gondolkodás korai fejlesztése. A cél az, hogy a gyermekek képessé váljanak a különböző állítások, hiedelmek és bizonyítékok közötti különbségtételre, elősegítve ezzel a tájékozottabb döntéshozatalt a későbbi életük során.